2010. szeptember 1., szerda

Mit kockáztat, aki pótlékot akar?

A történet hosszú évekkel ezelőtt kezdődött, lassan 10 éve már...

Az un. kockázati pótlékot eleinte senki, aki az intézetben dolgozott, nem kapta. Akkoriban, aki tényleg veszélyes körülmények között dolgozott (pl. laborban vagy boncteremben) az munkahelyi pótlékot kapott, ami munkakörtől függően járt (vagy nem járt). Az egészségügyi kockázati pótlék pedig annak volt adható, aki a munkaideje legalább felét tölti veszélynek kitéve.
Egy idő után az asszisztensek valahogy "kijárták maguknak" ezt a pótlékot, akkoriban csak ők kapták. És a dolog innen válik pikánssá. Egyszer, valahogy kiderült, hogy már nem csak az egyébként veszélynek kitett asszisztencia, hanem az adminisztrátorok is kapják. Sőt, kapja pl. a főnököm is, mint laboratórium vezető. Egyedül a boncolásokat végző orvosok nem kapták... Na ez volt az a pont, amikor már nem tudtam lenyelni a békát, közöltem a főnökömmel, hogy én bizony csatlakozom az akkor már  több, mint 300  felpereshez, akik perlik a munkáltatót az elmaradt pótlék miatt. A reakciója annyi volt, hogy én ezt csak azért csinálom, hogy elvegyék azoktól, akiknek szerinte ugyanúgy nem jár, mint nekem... A keresetet ennek ellenére beadtam. A per jelenleg is zajlik, ha jól számolom már 7 éve... Született már több szakértői vélemény, volt közben kockázatbecslés, és valóban, egy idő után már nem kapták az adminisztrátorok, nekem lett hiretelen munkaköri leírásom, sőt, pár hónappal a munkaviszonyom megszűnte előtt én is elkezdtem kapni a pótlékot a többi boncolást végző kollégával együtt. Mindazonáltal, ahogy megtudtam, a munkáltatóm semmi rám vonatkozó dokumentációt (üzemorvosi, alkalmassági vizsgálatok, kockázatbecslési eredmények) nem adott ki a perben a bíróságnak...

De ami az egész ügyben számomra a legmegdöbbentőbb, az az egyik tárgyláson derült ki, ahová meg voltam idézve. Én korábban és már a per alatt is többször megkérdeztem, mi az oka, hogy nem kapom (kapjuk többen) a pótlékot. A volt főnököm mindig csak annyit mondott, hogy az intézet egy légtérnek minősül (a perben persze erről szó sem volt), és én láttam is az iratokban egy levelet, amit ő írt erről a feletteseinek, amiben hosszan ecsetelve vagyon, hogy a titkárnője mekkora kockázatnak van kitéve... Igen, ez rendben, csak azt nem értettem, ha egy légtér, akkor aki bent van a boncteremben pl., amihez képest ugye egy légtér a többi helyiség, akkor ez a dolgozó vajon miért nem jogosult a pótlékra. Erre azt a választ kaptam, hogy nem tudja, ezt a gazdasági igazgatóságon döntötte el az erre illetékes. És ekkor jött a pofon... a tárgyaláson ugyanis az alperes munkáltatóm jogi képviselője szó szerint azt mondta, hogy abban a kérdésben, hogy konkrétan mely dolgozók kapják meg a pótlékot, a végső döntést a kockázatbecslés és egyéb adatok értékelése kapcsán végül az intézetvezetők hozták meg. És itt a kör bezárult.

Jelenleg várok, várom, hogy első fokon döntsön a bíróság, vajon visszamenőleg jogosult vagyok-e a pótlékra. Az egyéb tanulságok levonását mindenkire magára bízom...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése